Kályhás

Megépíti, átrakja és javítja a cserépkályhákat és kandallókat. Lakossági megrendelésre dolgozik.

A fűtendő helyiség méretei, tájolása alapján meghatározza a kályha méreteit és fűtőfelületét. Ehhez elméleti ismeretek szükségesek. Kréta, mérőón, mérőszalag és derékszögű vonalzó segítségével kijelöli az építés helyét. Képzelőerő, szemmérték, térszemlélet az alapja ennek a tevékenységnek. Szín és forma szerint szárazon sorba rakja, faragja, csiszolja, lyukasztja a csempéket, hogy könnyen összeilleszthetők legyenek. A jó színlátás elengedhetetlen. Előkészíti a samottéglát, égetett téglát, betonból elkészíti az alapot, majd az alap megszilárdulása után megépíti a talapzatot. Agyag, fehérmész és vízzel kikevert cementhabarcs felhasználásával összeragasztja a csempesorokat. Felszereli a szerelvényeket és belső szerkezeteket (rostélyok, ajtók). A meleg levegő tulajdonságainak ismeretében kialakítja a belső füstjáratokat. Kandallók esetében nemcsak csempét, hanem egyéb építőanyagokat is felhasznál, például téglát, műkövet, márványt.

A végtermék sokféle lehet, a felhasznált anyagok is változatosak: csempe, téglák, szerelvények, festék, fa, vízüveg. Jellegzetes munkaeszközök: kőművesvéső, faragókalapács, serpenyő, spatula, fényesítőkefe, stb. Gépek: agyaghabarcskeverő, csempefűrész, stb.

A kályhás változó színhelyen, főleg zárt térben dolgozik, de rakhat szabadtéri tűzhelyet is. Álló, hajlott, térdelő és guggoló testhelyzetben tevékenykedik, néha létrán állva. Közepesen nehéz fizikai munkát végez.